Napkelte elsősugarai a csapatot már a gyülekezési helyen érte. Mindenki izgalommal indult neki a disznóvágási túrának.
Buszunkkal Zirc városát vettük célba, mert Akli Zirchez tartozik. Akli egy nagyon kis település, de amilyen kicsi olyan szívélyes a vendégekhez.
Bakonyszíve Vendégházban zsíros kenyérrel, pálinkával és forralt borral várták a Pesti érdeklődőket.
Disznó leölése közben a kevés erővel felvértezetteket saját készítésű almás pitével kínálták.
Feldolgozás nagyon nagy szakmai rutinnal és hihetetlen gyorsasággal történt.

Turista nem járhat a természetben úgy, hogy nem gyalogol egy kicsit. Akli Majorban kezdtük az ismerkedést.
Minden szombaton kirakodó vásárral várják az arra tévedő turistákat, utazókat.

Egyesületünk egy nagyon kedves fiatal hölgytől nagyon jó helyi idegenvezetést kapott.
Elmesélte a major történetét, terveiket és problémáikat.

Meglepetésünkre egy rejtőző kis kápolnát is láthattunk, megnéztük a helyre állított tejcsarnokot, mely most üzletként funkciónál.
Egy kis túrát tettünk a Gerence patak mentén. Megcsodálhattuk a hóvirágoktól fehér patakpartot.

Visszatérve a vendégházba ebédre, már orja leves és a frissen sült disznóhús várt bennünket. Finom falatokhoz jól csúszott egy pohár borocska.
Ebéd után busszal átmentünk Bakonybélbe. Szent Mauríciusz templom és monostorban is várt bennünket egy idegenvezető hölgy.
Elmondta a monostor történetét, és bemutatta a gyógynövény arborétumot. Megtudtuk, hogy a monostor levendulaolajt készít, könyvkötéssel, ajándéktárgy készítéssel is foglalkozik.
Botanikus kertben sétálva az az érzésünk támadt, hogy mi nem disznóvágásra, hanem hóvirág lesre jöttünk.

Park aljnövényzete fehérlett a hóvirágoktól.
Vacsorára tértünk vissza a vendégházba ahol friss hurka, kolbász, forralt bor várta a csapatot.
Leszállt már a nap mikor elindultunk hazafelé. Bognár Feri biztos vezetése után este érkeztünk meg Budapestre.
Túravezető: Ifju György