Túraprogramunkat itt tekintheti meg

Megint a hét harmadik napja s mi jókorát haraptunk a korai tavaszból. Már a héven voltunk mikor a felkelőnap vörösre festette az ég alját. Pomázon gyülekeztünk.
Menetrend kicsit meg csalt, mert hétköznap kitudja miért nincs 07:55 –ős busz a két-bükkfa nyeregre. Sebaj, süt a nap. A hónak már nyoma sincs a városba, de Két-bükkfa nyereg és Pilisszentlélek között hó is jég is volt. Így hó-macska felkerült a bakancsokra.

Mára az volt a terv hogy – Dobogókő Két – bükkfa – nyereg – Pilis-nyereg – Pilisszentlélek – Hegymeg – Esztergom vasútállomás. Mindenki útra készen indultunk Pilisnyereg felé onnan már a sárga sávon mentünk egésznap. Fürge lábú túratársaimmal jó tempóban érkeztünk meg Pilisszentlélekre.
Csend béke mindig élmény ide meg érkezni. Betértünk a Felső kocsmába egy kávéra. Túra társam kérdi, van, e forralt bor azt mondja a kocsmáros „forralt bor? Hisz már tavasz van” így csak kávét ittunk. Elköszöntünk s mentünk tovább az úton.
Nem sokkal a déli harangszó előtt érkeztünk a Barátkuti erdészházhoz az út mellé lerakott rönkökre telepedve megebédeltünk. János még terülj – terülj asztalkámat is alkotott magának. Mikor már mindenkinek a hátizsákja könnyebb lett elindultunk.

Még meg mutattam hol van a Barátkútforrás. A nap magasan járt mire elértük a Hegymeg-et itt többnyire keresztülvágunk a mezőn most az egyszer a jelzett úton maradtunk.
Némi szarkazmussal mondja Gyuri, na, ide júniusba is el kéne jönni 40 fokba. (itt ugyan is egy darab fa sincs fű esetleg virág.) lassan felértünk a kincses hegyre innen már lefelé vezet az út.

Még meg csodáljuk a „Vöröskeresztet”. A föld aszfalt keménységűre fagyott csak helyen ként van egy kis sáros rész.

A csepegő forrásnál bakancsmosás. A park mellet megyünk, már látszik az állomás ujjá épített épülete a vonatunk már bent áll felszállunk és haza indulunk.

Túravezető:

Apáthy László

IBUSZ Természetjáró Egyesület

Túraprogramunkat itt tekintheti meg

Ma Németh Gábor terelgetett minket a Budai hegyek behavazott ösvényein.
A hó alatt elég sok helyen a korábbi meg olvad hóból származó jég is ott volt.
Rajtunk meg hó macska így aztán gond nélkül kapaszkodtunk fel a kék három szögön a Piliscsabai kálváriához.

Mert, hogy mára az volt a terv – Piliscsaba – Kálvária – Csabai-gomba – Sóder-hegy – Kis-szénás – Nagy-szénás – Nagykovácsi.
A kálváriától a Gomba szikla kilátóhoz mentünk.
Adi barátom igazi lokálpatrióta, mert zsákjába ott rejtőzött id.Drevenka Antal I. verses kötete. Antal bácsi megverselte a Gomba sziklát, a verset Adi barátom felolvasta.

Az Ördög oltárt is rímekbe szedte a szikla tövébe ezt, verset is meg hallgattuk.
Jelzetlen utakon kapaszkodtunk fel az újabb térképek szerint Kavics hegyre.

Felérve megint megcsodálhattuk a számtalan fenyőfákkal borított dombocskát.
Pár vállalkozó kedvű társunk felkapaszkodott az Ördög toronyhoz.
A többiek így Én is elindultunk egy árokba ami egy idő után járhatatlanná vált a bedőlt fák miatt.
Én Tibivel egy vadcsapáson kapaszkodtam fel ha az őznek jó nekünk is jó lesz.

Szerencsére az őz már nem volt ott, mert jót mulatott volna, hogy a kétlábúak hogy botladoznak az úton.
Egy szakaszon a Jági tanösvényt követtük. Még vagy egy óra hiányzott ahhoz, hogy a kis és nagy mutató a 12 esnél találkozzon ennek ellenére megebédeltünk.
Mert a Hársas forrásnál van pad meg asztal bár ebbe hideg be állófogadás volt.

Miután a hátizsákjaink könnyebbek lettek elindultunk a Nagyszénás felé, hogy aztán onnan a piroson leereszkedve meg érkezzünk Nagykovácsiba.
A buszra kicsit várni kellett addig a vizes ingemet szárazra cseréltem befutott a busz és haza indultunk.

Lejegyezte:  Apáthy László

Túravezető:  Németh Gábor

IBUSZ Természetjáró Egyesület

Túraprogramunkat itt tekintheti meg

Más útvonalat találtam ki meg rövidebb is lett, ja és ma is 29-en voltunk, mint egy évvel ez előtt. Az volt a terv hogy – Normafa – Erzsébet-kilátó – kétlyukú barlang – Szépjuhászné – Sífutó út – Hűvösvölgy (itt megszakítható) – Közép út – Madár utca – Apáthy-szikla –Nagybányai út (11-es busz végállomása). Mire a találkozó időpontjára kiértem már a csapat várt a 60-as villamos végállomásán.

Az óra tizenötössel indultunk fel a Széchenyi hegyre. Kicsit fázósan indultunk a Normafa felé. Felkapaszkodtunk az Erzsébet kilátóba itt aztán köszöntöttük egy mást meg az újévet készítettünk egy csoportképet aztán leindultunk a zöld barlangjelzésen. Az kétlyukú barlangnál többen kipróbálták, hogy át lehet bújni rajta.

Zsuzsa még kőarcokat is felfedezett a barlangban. Aztán tovább a zöld háromszögön majd a kereszten a Szép-Juhásznéhoz. Mint ha meg beszéltük volna Szél Fecó vette IBUSZ – os csapattal találkoztunk.

Boldog Új Évet kívántunk kölcsönösen mentek tovább mi megebédeltünk a zárt büfé előtt. Ebéd után a sárgán leereszkedtünk Hűvösvölgybe. Itt pár társunktól búcsút vettünk felkapaszkodtunk a kéken a Középútig ezen a jelzetlen úton haladtunk tovább. Hamarosan elértük a Madár utcát az utca végében lépcsők vezetnek fel az Apáthy Sziklához.

Nagybányai útnál megint páran kiszálltak, mert a villamossal hamarabb haza jutottak. A többiekkel a 11-es busz végállomására mentünk még a vizes ingemet lesem tudtam venni már ott volt a busz. Felszálltunk és haza indultunk. Ugyan 12 óra után a felhők már egyre lejjebb jöttek és valami nedvesség jött belőlük, de ez nem szokott zavarni.

Apáthy László

IBUSZ Természetjáró Egyesület

Túraprogramunkat itt tekintheti meg

Nagyon szép havas tájon vezetett az utunk Piliscsaba Pázmáneumtól
Pilisszentkeresztig, többször jó kilátást biztosító hegyek gerinceken át.

A szép hó alatt kellemetlen jégfoltok lapultak meg, amin többen
elcsúsztak, elestek. Látható, hogy milyen útvonalat és szintet győztünk le.

Gondos túravezetőnk, Adi mindenkire ügyelt, a lemaradókat Apáthy Laci terelgette.
Érintettük vélhetően az Ördögoltár_sziklát is.

Mindenki fáradtan, tele jó élményekkel tért haza.

Olp Adi

IBUSZ Természetjáró Egyesület

“Mikulás túra Vas-megyében.

2018. december 8-9-én, a szokásos Mikulástúrára indultunk. Gyuri mindig érdekes, ritka szép helyekre visz bennünket.
Megnéztük Körmenden az Árpádházi Szent Erzsébet templomot, Horvátnádalján meglátogattuk dr.
Gyürki László nyugalmazott plébános, kanonok, pápai prelátust, a Szentlélek templomot, valamint a templom körül létrehozott „Házaspárok útját”.
Körmenden megcsodáltuk a Batthyány kastélyt, és parkjában átöleltük a 200 éves kocsányos tölgyet. Az Iseum látogatásával fejeztük be a napot.
Vacsora után jött a Mikulás, mivel mindenki jó volt, kapott ajándékot.
Másnap a Szeleste-i arborétumban sétáltunk egy nagyot, majd a csepregi Szent Miklós templomban tettünk látogatást.
A szentélyben, a királyok mellett láttuk dr. Batthyány Strattmann László grófot, a szegények orvosát is.
Emlékszobája is van képekkel, és a szemműtéthez használt eszközökkel.
Végül egy igazi gyöngyszem: Sopronhorpács XII-XIII. századi, román-kori temploma.
Az 1700-as években a Széchenyi család segítségével teljesen helyreállították a templomot.
Megnézhettük a Széchenyiek idejében készült miseruhát, a család címerével.
Pusztacsalád főterén, Höller György soproni kőfaragó Szent István szobrán Széchenyi István arcvonásait örökítette meg.”

DÉL BARANYAI BORÚT – DRÁVASZÖG
2018.05.26-27.

Szokott időben, gyönyörű napsütésben találkozott a kis társaságunk. Minden résztvevő megérkezése után buszunkkal nekivágtunk az útnak, hogy elérjük a célállomásunkat. Ilyen hosszúúton menetközben megszomjazik, megéhezik a társaság. Batyukból előkerült ez is-az is, jó volt, finom volt. Még a villányi borvidéken megejtettük az első kóstolót. Minden túrán van valami, ami kultúrához, vagy a természethez kapcsolódik. Villányban a régi kőfejtőhöz mentünk fel és csodáltuk a szép panorámát a kilátóból.

 –

Következő →

A bátrak társasága, akik nem hittek a Meteorológiai Intézetnek,

Következő →

Január végén a közkívánatnak megfelelően elmentünk a gödöllői Arborétumba.

Sajnos nem volt hó,pedig a csodálatos örökzöldeket jobban kiemelte volna. Következő →

Kis csapatunk pontosan összegyűlt, hogy időben elinduljunk az egri borvidék felé. Budapesten keresztül verekedte magát József a sofőrünk, és a sztrádán már szárnyalt a kis busz velünk. Első utunk a Csókás-tanyára ( Karácsond ) vezetett, ahol dr. Nagy Tibor úr a házigazdánk fogadott bennünket. Asztal megterítve dióval, sajttal és friss pogácsával. Fehér és vörösboros poharak voltak az asztalon. Reduktív eljárással készíti fehérborait, vöröset pedig oxidatív módon. Épület kúria jellegét jól kiegészítették a berendezési tárgyak, és az udvar hangulata.

  Következő →

Korai időpontban indult el kis csapatunk délvidékre. Pestről kivezető nehézkes utunk után a sztrádán már rákapcsolt a sofőrünk és hajtottunk a határ felé.

Következő →